Az Árpád-ház nem halt ki


Kevesen tudják, hogy 1858-ban a francia Crouy-Chanel Ágoston herceg
árpádházi trónkövetelőként lépett fel a magyar emigáció nagy
részének és III. Napóleonnak a támogatásával, Ferenc Józsefhez
levelet írt, melyben népszavazást és a magyar ügyekbe való
beleszólást követelt.

A Crouy-Chanel francia grófi család és a Croy belga főhercegi család
egy bizonyos András herceg Félix és Márk nevű fiaitól származik. A
19. század történészei III. András fiainak vélték őket, mivel III. András
adományozta nekik az ő apja, Utószülött István által szerzett Croy
birtokot.

Egy nemrég előkerült velencei okirat szerint viszont II. András fia, a
Halicsban uralkodó András herceg, túlélve a város ostromát, Velencébe
menekült, ahol megházasodott. Halicsi Andrásról úgy tartják, hogy
Halics ostromakor meghalt, azonban ezt semmilyen hiteles
dokumentum nem támasztja alá, az ukrán krónikákban csupán az
szerepel, hogy meghalt- ugyanakkor ott is megemlítik azt, hogy egy
változat szerint túlélte az ostromot, és Velencébe ment...minő véletlen!

A Crouy-Chanel család férfitagjai születési előjog alapján a máltai
lovagrend tagjai, mivel ősük, II. András pénzadománnyal támogatta a
lovagokat. Származásukat az Anjouk is elismerték, és próbálták távol
tartani őket a tróntól. I. Miksa császár is említést tesz a Crouy-Chanel
család árpádházi származásáról, akárcsak Szép Fülöp király.

eloarpadhaz.hu