Ott, hol forrón perzsel a napsugár
A szemnek nincs határ.
Fenn, az égen sziklás bércek fölött
Száll 1 büszke szép Turul madár.

Végtelen, a csend mely ráborul
A felhők között jár.
És mégis hallja érzi a szenvedést
Tudja, népe segítségre vár.

Szárnya gyenge szíve meggyötört
De érzi azt, hogy övé itt e föld.

Oo-o-o-o, érzi azt, hogy övé itt e föld.