Fok Balázs, a hírhedt kislányverő

Nemzetbiztonságiak védelme alatt találtuk meg a dávidcsillagban nyomuló férfit, aki március 15-én a Múzeumkertnél megpróbálta letépni egy 13 éves kislány kokárdáját, majd megütötte. Alább az antimagyar neve, címe. Nem akar bocsánatot kérni, édesanyja szerint õt rugdosták.

Miként az alapügyrõl, arról is elsõként számoltunk be, hogy a Fradi szurkolói az április 2-ai Ferencváros-MTK derbin felismerték ugyan a kokárdafóbiást, ám a szélsõséges azonnal a rendõrökhöz szaladt félelmében, akik bevitték a IX. kerületi kapitányságra, így neve és lakcíme továbbra is rejtve maradt. A Jobbik ismeretlen tettes ellen még márciusban tett feljelentése nyomán, a sértett Könnyû Alexandra családjának hozzájárulásával, magánvádas eljárás indult könnyû testi sértés ügyében, de hivatalból, pl. garázdaság ügyében a rendõrség nem hajlandó nyomozni, pedig a Btk. 271. §-a szerint büntetendõ, "aki olyan kihívóan közösségellenes, erõszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen".

Ráadásul a rendõrség a tettes adatait a feljelentõnek sem volt hajlandó kiadni, így a kibontakozó nemzeti összefogás jegyében nyomoztunk mi és a jobb érzésû civilek. Tomcat, hírportálunk és olvasóink felajánlása nyomán 360 ezer forintos jutalmat ígértünk a nyomravezetõnek. Számos bejelentést kellett ellenõriznünk, melyek zöme téves volt, ám érdekes dolgokra bukkantunk. A gyûlöletbûn ügyében az elkövetõ oldalán való NBH-s fellépést megerõsíti Tomcat minapi blogja is.

Most azonban, hogy azonosítottuk a gazembert, a rendõrség kutyakötelessége volna záros határidõn belül vádat emelni ellene. Állítólag nyomonak, nyomozgatnak, de hát ismerjük az ehhez hasonló ügyek végét: nem történik semmi, a hatóság szinte bûnpártol. Sõt, az egyik Fradi szurkolót múltkoriban maguk beszélték le a feljelentésrõl, avval a hamis indokkal, hogy csak a sértett kérésére járhatnak el. Ez valótlan, nekik van lehetõségük hivatalból is eljárni, lásd a fenti paragrafust.

Amennyiben egyébként attól kell tartani, hogy egy - akár aljas bûncselekményt elkövetõ - állampolgárt esetleg meglincselnek, logikus, ha a szervek megpróbálják megvédeni. A bibi azonban az, hogy nem tudunk olyan esetekrõl, amikor például kisebbségi elkövetõk által terrorizált, megszúrt, kirabolt magyarok sokaságának biztonsága érdekében mozdult meg a rendõrség vagy a titkosszolgálat, most viszont az expresszvonat sebességével léptek fel zsidó honfitársunk (?) oldalán. Mi több, Tomcat ellen indítottak - hivatalból! - közösség elleni izgatás miatt bûnvádi eljárást. Ezek után nem is csoda, ha vicc születik a zsidóbérenc rendõrökrõl.

Régóta jellemzõ egyfajta faji megkülönböztetés bizonyos privilegizált kisebbségek elõnyére, ennek mindennapos megnyilvánulása, hogy a sajtó elkövetõi helyzetben soha, áldozatokként viszont mindig megemlékezik származásukról. Az is tünetértékû, hogy a politikai elit azonnali, hisztérikus tiltakozásba kezd a kisebbségiek vélt vagy valós sérelmei miatt (lásd Ártatlan Józsika sztori, vagy a tavalyi, náci erõszaknak beállított, valójában sírkõpiaci szereplõk közti leszámolás), de mélyen hallgat, ha magyarokat ér hátrányos megkülönböztetés vagy fizikai erõszak meggyõzõdésük, hitük miatt. Sõt, akár el is határolódnak - a magyar áldozatoktól. Teljesen abszurd demokráciáról hablatyolni ott, ahol az igazságot bizonyos tabukérdésekkel kapcsolatban megíró szerkesztõségek, honlapok bírósági ítélet nélküli bezáratással számolhatnak. Igaz, ehhez szükséges egyfajta kollektív gyávaság és öncenzúra is, amely a jobboldali sajtó zömének sajátja. Korábbi szidalmaink azért nem voltak teljesen hatástalanok. Ha késve is, de a Magyar Nemzet beszámolt az alapügyrõl. Még dicséret is kijárna neki, ha nem ez volna a minimum, amennyiben sajtószabadságban gondolkodunk.

Azoknak, akik szerint "túlzás", amit csinálunk, hiába igaz az ügy: emlékeznek a meghurcolt palesztin fogorvos esetére? Elsõ naptól nyomatták a nevét, arcképét, ahogy a csövön kifért, és, minõ csoda, a karhatalom sem sietett segítségére.

A kislány bátyja visszaütött volna

A kislányverõ kilétét elsõként pontosan megfejtõ személy a 360 ezer forintos jutalmat felajánlotta Alexandra apjának. Mint beszámoltunk róla, a nemzeti elkötelezettsége miatt többször meghurcolt Könnyû Károly idõközben infarktust kapott; jelenleg munkaképtelen, felesége ápolja otthon, ahol tartozásaik miatt már az áramot is kikapcsolták. Robi fiuk egyébként serdülõ magyar boxbajnok, válogatott kerettag ökölvívó.

De térjünk a lényegre! A kokárdafóbiás szélsõséges neve: Fok Balázs, lakcíme: 2083 Solymár, Kökörcsin u. 27., telefonszáma: +36-26-362-504. A telefont mostanság csak édesanyja veszi fel (F. Balázs állítólag szombatig külföldön van, talán jobb volna, ha ez az állapot örök idõkig szólna), aki szerint fia nem hajlandó bocsánatot kérni, hiszen "nem õ ütött, hanem õt rugdosták" (sic!)

Várjuk a Józsika-ügyben lelkesen fröcsögõ, helyenként a magyarságot is közvetve megrágalmazó parlamenti pártoknak a fizikai magyargyûlöletet elítélõ nyilatkozatait.

Aki pedig kapcsolatba lép a zsidó "úriemberrel", kívánjon jobbulást neki! Focimeccsre egy ideig biztos nem megy...