24 Hun Törzsszövetség fejlett és rendezett közösségi, társadalmi életforma volt. E rendszert Agaba főpap és fővezér építette fel. Az ősi társadalmak közül ez az egyedüli közösség, amely a 24 törzs életét alkotmányos pontokba foglalt, összefogó és irányító életforma jellemez. Időszámításunk előtt 6000-ben, az életképesen működő "Káll alkotmányos intézmény"-ének létrejöttekor három pontban határozták meg alkotmányukat:

1. A káll köteles mindenki panaszát meghallgatni és uralkodni.
2. Földmunkát végzőket cselekedetükben békén kell hagyni.
3. Várakban dolgozó tárkányok, böszörmények békében éljenek.


Ezt a három pontot még Ataiszban alkották. E földrész elsüllyedése előtt a 24 Hun Törzsszövetség fővárosában, Dorozsmában a 24 hun törzs "Vezéri Tanácsá"-nak, az "Öregek Tanácsá"-nak, valamint a "Fejedelmek és Királyok Tanácsá"-nak ajánlatára, tanácsára, javaslatára hozták. A közösen választott káll, a nagy káll a három pont alapján uralkodott. Helyettese a kis káll volt, aki mindenek fölött álló személy volt. Döntése megváltoztathatatlan. Ez a három pontból álló alkotmány Debrecenben Kr.e. 3870-ben öt pontra bővült.

Agaba főpap még az életében leolvasta az agyagtáblákról: a Melegvizek Birodalma volt a 24 Hun Törzsszövetség ősi otthona az utolsó jégkorszak előtt. Ez elől menekült és szóródott szét a 24 hun törzs a föld különböző részeire, nagyobb részük Ataiszban talált otthonra.


Részlet az Arvisurából:

A Melegvizek Birodalmában a KÁLL intézmény elterjedtté vált. Ez volt az alapja a pannón-rasna kenyérmag segítségnyújtásnak is. Az egyiptomi ellátás sokszor veszélyeztetve volt, de Kortonváron és Pisina etruszk kikötőn át az élelmezés Eturiában így mindig biztosítva volt. A KÁLL intézmény másik alapja a tizedes falvak szervezete volt. Erdőtüzek, tetőtüzek, vagy falvak égése esetén kereplővel és dudákkal jelezték azokat. Ilyenkor a tizedes falvak legénysége lóra kapott és a segítségadást kürtök jelzésével tudatták. Ha a népvándorlás során betörések történtek, akkor véres kard körbehordozásával és kürttel tudatták a Káliságok az ezredes és a százados településekkel a veszélyt és a hadrakelt sereg kivonult a Káliságok védelmére. A legtöbb esetben azonban a vándorlók inkább a békés átvonulást kérték, vagy az üldöztetések elől a lakatlan részeken való megtelepedést, s így később összeházasodtak. Ezen KÁLL intézmény szabályozta Nándorfehérvár (avar), Szerémvár (saka-szkíta) térségétől a gabonatermés begyűjtését, ellenséges betörések elfojtását és a tűzgyújtással kezdődő területfoglalás elleni közös harcot, mely során a mindenkori fejedelemmel az élén védelmi harcot indítottak. Ezen Káliságok szövetségben állottak a Nagypályiban székelő Saka-szkíta nagyfejedelemséggel és a jászvásári Kálisággal. A Melegvizek Birodalmának fejedelmét mindig Pusztaszer térségében választották meg. Ezen Káliságok a következők voltak:

1) Első Káliság a Pozsony nemzetség volt. A rómaiak csupán sikuloknak nevezték őket. Szövetségben álltak az itáliai sikulokkal.

2) Második Káliság az úzok nemzetsége volt. A római birodalomban oskuszoknak nevezték őket. Ezen oskuszok királysága menedékhelynek számított a pannóniai oskusoknak és itáliai oskuszoknak is a katonai behívások és üldözések ellen.

3) Harmadik Káliság a Veszprém-pannon nemzetség volt. Kövezsd és OctáviánusAugusztus császár megegyezett a Sziszek-Siscia városi szerződésben, hogy a pannónrasna kenyérmag kereskedelem érdekében Pannonföld középső része mindig független és szabad lesz vallási és légiós behívások szempontjából. Káli itt csak egyházi személy lehet!

4) Negyedik Káliság az Eger-Gyöngyös saka-szkíta királyság volt, amelyik összeköttetésben állott Nagypályival és Ordosszal, és a Sziszek-Siscia-Segestike szerződés ellenőrző központja lett.

5) Ötödik Káliság a Hangony torkolatánál, Sajó-Ordoszban volt az ordoszi úzokkal való összeköttetésben. Területük a nyugati Kabar-földtől a Pozsony nemzetségig tartott. Arany-ezüst és vasművesek voltak.

6) Hatodik a Kabar-Káliság volt Kassa fejedelmi katonasággal és védett irányító központtal. Innen lehetett összefogni leginkább a Melegvizek Birodalmát. Osszeköt tetésben állottak az Etil-hun és Magyar Törzsszövetséggel. Sok szellemi irányzatnak adott helyet.

7) Hetedik Káliság a kazahunokkal állott összeköttetésben, Kálijai Debrecen és Szabolcsváron székeltek. Feketehunok voltak.

8) Nyolcadik Káliság Bíkís Birodalma volt, a Körösök partjain a Tiszáig, ahol nem pusztított árvíz, az egész Melegvizek Birodalmát ellátták gabonafélékkel. Anyasági szobrocskáikat mindenütt árulták.

9) Kilencedik volt a Tardos Káliság, akik Tömös-síkságtól a Tardos és Aranyosszékig fegyvergyártással, arany-ezüst ékszerek készítésével és uruki-ummai magvak termelésével foglalkoztak. Fazekas edényeik, tokos bronzbaltáik elterjedtek voltak.

10) Tizedik Káliság a székihunokat tartotta össze Parajd székhellyel, akik még az itáliai sikulokkal is összeköttetésben állottak. Szekereikkel a Pozsony nemzetségtől Szöged városáig és Szikamberija váráig mindenütt megtalálhatók voltak.

11) Tizenegyedik Káliság a jász-szarmata szövetségi kálija volt. Szerződésben állottak a római császárokkal, akik a "Selyem-út" postaállomásokat szerveztek a 300 éves szerződések alapján. Kísérő lovascsoportokat adtak Tabán és Szöged kiindulással boroson át Magyarkőig.

12) Tizenkettedik Káliság a dahák Kálisága volt, akik Derbenttől Déváig és Sziszektől Kortonvárig, vagyis a kaukázusi dahákkal Déva környékéig, majd egészen a kortonvári dahákig az utakat és hidakat javították. Déli telephelyük Bosenában (Bolonya) volt a hegyi avarokkal együtt, akik az etruszk-rasna szövetség kereskedői voltak.

A Jégkorszak kimelegedése után Agaba ismeretszerző kalandozókat küldött Kerka ifjúsági fővezér vezetésével a Melegvizek Birodalmába Kr.e. 4020-ban. Még találtak visszamaradt hunokat, akiket "tarkós"-oknak, "biked"-eknek neveztek és akikkel még megértették egymást. Ezek az emberek a hegyek melegvizű barlangjaiban vészelték át a jégkorszakot. A Kárpátok övezte síkságon, völgyekben, mely területeket a hegyek láncolata védte az eljegesedéstől, időszakos termelés biztosította a megélhetést. Az ősi leírások az utolsó jégkorszak előtt 120 hőforrásról számolnak be. Amikor Balog lovasfejedelem -Agaba előírásainak megfelelően- mintegy 140 fővel Kr.e. 3880-ban megérkezett a Melegvizek Birodalmába, ott már 7 törzset talált. Később Balog lovasfejedelmet választották a Melegvizek Birodalmának nagy káll-jává, ekkor bővítették ki az alkotmány 3 pontját 5 pontra. Ebben az időben már Balog lovasfejedelem az akkor létrehozott, már "vásárjoggal felruházott" Debrecenből irányította a Melegvizek Birodalmát.


A Pusztaszeren alkotott, azaz kibővített alkotmány 5 pontját így határozták meg:

1. A mindenkori káll köteles a nép panaszát meghallgatni.
2. A káll várában mindenki köteles hun-törzsi nyelven beszélni.
3. Paraszti munkát végző embereket munkában békén kell hagyni.
4. Tárkányok, böszörmények munkáját védelmezni kell.
5. Veszély esetén a bők minden férfit 44 éves korig seregbe való szolgálatra szólíthatnak fel a káll rendelkezése szerint.

A pusztaszeri vérszerződéskor a Magyar Birodalmat alapító 12 törzs egyenként 2-2 javaslatot terjesztett elő. Ezzel az alaptörvény 24 cikkelyessé vált, ez volt az alapja az Aranybullának. Az Aranybulla 31 pontját Budavára Avarbástya, Kurszán vára és az új kancellária vezető emberei 1222. év húsvétjára összeállították. A 31 pont, az egykori Kövezsd (a hun törzsszövetségből származó kínai császár) 30 törzsének és a kasszuk, etruszkok és hikszosziak összes törvényei figyelembe vételével jött létre.

A pusztaszeri alkotmányból született Aranybulla 31 pontja változatlanul fennmaradt. Ebből az időből az 1222-es népszámlálás adatai alapján Magyarország külső vármegyéivel együtt 72 vármegyét számlált és egészen az ujgur területekig (Magyarka fővárossal együtt), valamint az Aranybulla pontjaiban szereplő üzbég tartományokig terjedt.

Érdekességképpen az ősi települések szerkezetéről: Az ősi település szerkezete a tízes egységen alapult. Tíz családból álló település egy tizedes vezetésével; tíz tizedes család települése egy százados vezetésével százados községet alkotott. Tíz százados községből ezredes város létesült.