Paál Zoltán az Arvisurában Szalaváré Turától kapott Regevilágának tartalmát változtatás nélkül, hűen ismertette. A "Palócok Regevilága" elnevezést a palócok a 24 Hun Törzsszövetségben betöltött szerepük után kapták. A "Palócok Regevilága" a 24 Hun Törzsszövetségbe tömörült törzsek életét írja le nemzedékről nemzedékre, Kr.e. 4040-től Kr.u. Mátyás királyig, illetve Mária Teréziával bezárólag. Ismerkedjünk itt meg néhány úgynevezett alap-fogalommal, fogalomkörrel, amelyek nagyban segítik az Arvisura rovásainak értelmezését, és magát az olvasást. A műben szereplő egyes neveket és leírásaikat, magyarázatukat is itt tüntettük fel.

Agaba:
Úz bölcs, főpap és vezér volt az, aki a 24 hun törzset újból összefogta. Agaba építette fel a 24 Törzsszövetség rendszerét, mely mindvégig érvényben is maradt. Ezen rendszer alapos, az élet minden területére kiterjedő volt. Miután ősi alapokból táplálkozott, idő-állóságát is bebizonyította. Agaba főpap és fővezér nemcsak az úzoknak, de minden hunoknak is bölcs vezetője volt, őrzője az "Élet Templomá"-ban 48 ezer évtől kezdve tárolt kincseknek. Írott agyagtáblák, téglák, papiruszok képjeleinek tudó-, megfejtő olvasója, a 48 ezer éves írások történelmének, a feljegyzéseknek az ismerője. Az Agaba alkotta rovás ABC-je 32 betűs, a mai napig helytálló betűsor, a későbbi, úgynevezett latin betűk kialakulásában is szerepet jászott. Agaba további intézkedései közé tartozott a 10 évenkénti un. ismeretszerző kalandozások indítása, melyek során később lóháton vagy hajón, de szinte az egész világot bejárták, s melynek alapvető célját az Ataiszról menekülő népek esküje határozta meg, vagyis hogy a túlélők és utódaik minden időkig keresni fogják egymást. Agaba alkotó szellemi nagysága 270 év alatt újból benépesítette a hunok ősi otthonát, a Melegvizek Birodalmát.


Arvisura sokszög:
Egy teljes gráfot képező sokszög Agaba fősámán hagyatékából, az elsüllyedt Ataisz kultúráját jelképezve. Elsőnek hazánk területén alkalmazta Atilla temetése előtt Nekese fősámán és helyettese, Szanka sámán. Ekkor Szöged és Arad sámánok ültek Szanka feje és háta elé, hogy Atilla nyughelyét megállapítsák.


Ataisz:
Ataisz, a mediterrán éghajlatú földrész. A hunok ezt a gazdagon termő földrészt ezen a néven nevezték. Magas kultúrát teremtettek. Lépcsőzetesen kialakított, csatornázott öntözéses területein minden megtermett. Itt három szinten kialakított mesterséges kultúrszigetet teremtettek. A sík területen, valamint a dombok és hegyek lejtős területein lépcsőzetes talajművelést folytattak. Földalatti alagútjaikban, melyek az egész földrész területét, különösen a hegyeket összekötve behálózták, földalatti raktárakat létesítettek. Ez háború esetén azt a célt is szolgálta, hogy hadsereget tudtak észrevétlenül az ország egyik végéből a másikba átcsoportosítani. Hegyeiken voltak a szent Kegyhelyek és a különböző törzsek vezéri székhelyei. A földrészek különböző területein kolóniákat létesítettek. 24 lapátos vitorlás hajóikkal az egész világot, illetve a világtengereket bejárták. Ezen utakról az egyes Arvisurák számolnak be. Ataisz legendája részletesen itt olvasható.


Beavatottak, karéjos beavatottak:
A beavatott pateszik, sámánok, bátok és papok azt vallják: minden embernek 2 lelke van: az egyikkel és és gondolkozik, a másikkal álmában dönt, hogy mit fog másnap dolgozni, hogy az emberiségnek és családjának hasznára váljon. Sokan álmodnak éjjel, tehát a lélek nem alszik.
A beavatottak a lelkükkel még haláluk után is vánndorolnak és a népüket harcaikban támogatják. Ezért vannak 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 17, 19, 21, 21, 22, 23, 24, és 25 karéjos lelkek, akik haláluk után beavatott erejükkel hatni tudnak népük több beavatottjára.
Abacilről tudták, hogy 11 karéjos beavatott, ezért Zseliz kislányával közel 11 éves koráig tudott gondolatot közölni. A názáreti Jézus 25 karéjos beavatott Istenfia volt, ezért a keresztény beavatottakkal még 25 évig tudott gondolatokat cserélni. Az akkor ismert világ összes beavatottjával megértették egymást.


Bát-ok:
Legfontosabb feladatuk az volt, hogy békességet és szeretetet hirdessenek, és az Avar Birodalomban egyesült törzsek védelmét megszervezzék.


Dorozsma:
A hun törzsek fővárosa Ataiszon.


Az Élet Temploma:
A Távol-Keleten, főleg a kolostorokban ismert név és "Szellemi Központ". Sajátos és egyedi fogalom. Művelődési értékeket és leleteket tároló központi gyűjtőhely. Mint szellemi központ, ide tartozott többek között Karnak, Nippur (Mezopotámia), Hetevarett (Egyiptom). Megszűnésekor minden értéket átszállítottak Ordoszba, az új szellemi központba. Paszametik fáraó volt az, aki Hetevarett megszűnésekor a Szövetség Ládáját a többi kincsekkel együtt a szkíta hadsereggel átszállíttatta Ordoszba. Az Élet Templomának jelentősége a mindenkori keleti bölcsek abban látták, hogy az esztelen háborúk rombolásaitól a jövő számára megőrizzék a minden idők állandó értékeit jelentő, a szellemi haladás vívmányait szolgáló bizonyítékokat, iratokat, a tudást.
Az Élet Temploma hivatást tölt be az emberiség fejlődésének történelme során éppúgy, mint ahogyan a szent kegyhelyek, kolostorok, melyek a különböző korok, emberi alkotások emlékeit őrzik az utókor számára. Ezen helyeken sokáig megfelelő képzettségű emberek maradnak őrzőül vissza.


Hun törzsek:
türk, kaza-hun, bolgár, jász, lett, manysi, mari,komi, csuvasz, vepsze, tatár, kun, manzsu, kabar, mordvin, úz, suoma, vót, baskír, észt, ujgur, mongol, avar.


Jádé: Az égiek megbízásából minden terület megművelésének istene. Feladata volt még a legbelsőségesebb harmóniát megteremteni az égi hatalmasságok és az emberek között.


Joli-Tórem:
Föld-istennő, Föld-anyánk. Az Arvisura hitvilágának meghatározó alakja. Ünnepe évenként az aratás utáni vásárnapot követő holdtölte.


Kemi asszony:
A medvék anyja.


Kosztroma:
Armogur fejedelemségének törzsi központja Ataiszon, a Bálvány-hegy alatt. Kosztroma és Dorozsma között húzodott és húzódik az ún. dátum-vonal.


Kukulkán:
A Nagyszellemek rovódeákja, aki Manitu Nagyszellem tanácsára Ataiszban meghonosította az Égiek tudását és bölcsességét.


Melegvizek Birodalma:
A 24 Hun Törzsszövetség őshazája (a mai Erdély területe), ahonnan a beköszöntő hideg miatt el kellett menekülniük, szétszóródva a föld különböző pontjain. Legnagyobb részük a kedvező éghajlatú Ataiszon lelt otthonra.


Nagyvíz:
A Csendes-óceán. Nagy Süán:
A 24 Hun Törzsszövetség lovas versenye. A gyerekek 3 napos versenyt, a Női-istenségek hívői 4 naposat, a Férfi-istenségek hívői 5 napos lovassági versenyt tartottak.
- gyermek-versenyek: lóápolás, lovasverseny, szekérverseny
- Női-istenségek hívői: lóápolás-betörés, lovas akadályverseny, lovasverseny, szellemi vetélkedés
- Férfi-istenségek hívői: ugyanaz, mint eddig, csak hosszútávú lovasversennyel gazdagítva



Nazir:
Jézus, Istenfia, 25 karéjos beavatott, aki Ordoszból Tibeten és Indián át érkezett a Közel-Keletre.


Öregek Tanácsa:
Az elsüllyedt Ataiszból hozott intézmény volt. Minden szumér és hun szövetségi népnél megalakult, legtovább az udmurtoknál maradt fenn.


Palóc: A "palócok" elnevezést a kabarok adták az úz nép fajtái után: Felső-úz, Fel-úz: Pal-úz, azaz Palóc. Ezenkívül a Duna-Tisza közén és részben a Tiszán túl is voltak úzok, akiket alsó úzoknak hívtak, de az idők folyamán feledésbe merült ez az elnevezés.


Rasna Szövetség:
Avarok által alapított nyolcszáz esztendeig életképes, Vanisten-birodalmi rész. Jellemzője például: ha a szövetséget csak a legkisebb támadás is érte, véres kardot hordoztattak meg 12 város között és a Rasna-had közösen védte meg a birodalmat.


Szíriusz:
Kaltes asszony fia.


Tárkány:
Tárkány, úz fősámán, Kusán utódja 2945-2955 m.t.é. 2955-ben (Kr.e.1085-ben) halt meg, és Ózdon temették el. Három fia a temetésén megfogadta, hogy az ordoszi úz-földet soha nem hagyja el.


Világhónap:
A világhónapokról szólva nem haszontalan, ha néhány percet szánunk időnkből arra, hogy megismerjük ezt az asztrológiai fogalmat. A tulajdonképpeni Világhónap addig tart, amíg a Tavaszpont, az a pont, amelyen a Nap március 21-én áll, egy állatövi jegynyit továbbhalad. Egy Világhónap tartama 2200 év körül van, tehát nem földi ember-léptékű a dolog. Asztrológiai szempontok szerint a Világhónap ez: a gondolatban meghosszabbított Föld-tengely 25900 év alatt egyszer futja át az állatövet, mégpedig visszafelé. Ezt a körmozgást a Föld-tengely elmozdulása okozza, amelyet precessziónak nevezünk. A Nap és a Hold vonzerejének következtében ugyanis a Föld-tengely eltolódik az állócsillag égbolthoz viszonyítva, mégpedig évenként 50 ívmásodperccel, tehát 70 év alatt 1 fokkal, és körülbelül 25900 év alatt egy teljes körrel. Egy teljes körfutam neve Platonikus év, azaz Világév. Ha ezt 12-vel elosztjuk (ennyi állatövi jegy van), akkor 12 Világhónapot kapunk eredményül.