A tűzoltó nem tudta teljes egészében kifizetni az öt karton víz árát és hiába bizonygatta, hogy oltás után törleszti a fennmaradó összeget. Ezernégyszáz forintos döbbenet!

A helyi hivatásos és önkéntes tűzoltókon kívül be kellett rendelni a szabadnaposokat, de érkeztek lánglovagok a szomszéd megyékből is. Az egyik szombathelyi áruházban ennek ellenére nem adtak ásványvizet egy tűzoltóruhás tisztnek, aki órák óta robotoló munkatársainak vitte volna a hűsítőt.

Lidl vastörvény: Hitel nincs!

"Oltóvíz-vételezés után álltunk meg az áruház parkolójában tűzoltóautóval és beszaladtam, hogy ásványvizet hozzak a munkatársaimnak. Sajnos csak ezer forint volt nálam, de mondtam, hogy természetesen később behozom a fennmaradó körülbelül 1400 forintot. Az áruházban azonban közölték, hogy csak azt vihetem el, amit most azonnal kifizetek" - tudtuk meg Németh Ferenc alezredestől, a tűzoltás vezetésére jogosult ügyeletestől, akit velünk együtt megdöbbentett ez a hozzáállás. "Nem ingyen kértük a vizet. Úgy alakult, hogy elfogyott a védőitalunk, miután dél óta tűztől tűzig száguldottunk és önkéntesek, valamint más megyék segítségét is igénybe kellett vennünk."

Megkerestük a Stromfeld lakótelep Lidl áruházának vezetőjét, aki a vevőtérben hallgatta meg kérdéseinket.

"Úgy emlékszem, nem volt kormos a tűzoltó, és hitelre akarta elvinni a vizet, amire nincs lehetőség. Ennyi!" -mondta a kopaszra borotvált vezető, aki arra a kérdésünkre, hogy kitől hallottuk a választ, tömören válaszolt: "Senkitől! Viszlát!"

A fenti rövid "párbeszédből" világosan látszik, hogy még egy nappal később sem változott az áruház vezetőjének álláspontja és abban sem lehetünk biztosak, hogy ha füstölő ruhában, leégett szempillával érkezett volna a tűzoltó, akkor több megértést kapott volna. Hitel nincs. Ennyi. Viszlát!

Mások rugalmasabbak

Úgy tudjuk, a fenti esetből tanulva a Szombathelyi Tűzoltóság hétfőn felvette a kapcsolatot az egyik non-stop nyitvatartó hipermarkettel, akik rugalmasan állnak a kérdéshez és hasonló esetben ellátják a szükséges védőitallal a tűzoltókat. A számlát pedig a veszély elmúltával törleszti a tűzoltóság.

Kocsmáros vs. Áruházvezető

Vajon mi különböztet meg egy falusi kocsmárost egy multinacionális áruházlánc egyik egységének vezetőjétől? A kérdés természetesen értelmetlen és nem is a fizetés nagyságára vagyunk kíváncsiak. Az azonban elgondolkodtató, hogy amíg a stromfeldi Lidl vezetője a légkondícionált üzletben nemet mond arra, hogy a perzselő melegben a közösségért - emberekért, állatokért, erdőkért, épületekért, értékekért - küzdő tűzoltók vizet ihassanak, addig vajon mi motiválta például a porpáci kocsmárost, aki több karton vizet küldött a tűzfészek közelében dolgozó lánglovagoknak?

Ott voltunk, amikor két falubeli becipelte a füstbe a hűsítőt és letették az egyik tűzoltóautó mellett. Szó sem volt arról, hogy hazafelé majd ugorjanak be kifizetni a cehhet, a kocsmáros ajándékba küldte az italt. Na jó, persze ő is érdekelt volt a sikeres oltásban, hiszen ha nem fékezik meg a lángokat, akkor az erdők, telepítések, gabonatáblák mellett falvak is veszélybe kerülnek, de akkor is..

(nyugat.hu nyomán)