Egyedül ült a szürke félhomályban.
Halálos gond tartja hatalmában.
Támadni kell, vagy várni hogy õ támad;
s ha gyorsan nem gyõz, gyõzhet-e harcában.

• Refrén:
  És a hó csak hull - megfagy a föld és a szív.
  És a hó csak hull - arcodra dermed a kín.
  És a hó csak hull - ez gyõz le nem az ellenség.
  És a hó csak hull - belevesz álom és reménység...

Forró nyár volt s hosszú útra mentek.
Trombita szólt és harci dob pergett.
Büszke zászlók szélben táncra keltek,
Nem tudhatták: a vesztükbe menetelnek...

• Refrén.

Szállt az idõ a nyárból kétszer õsz lett.
Az õszbõl tél, a fény itt már nem gyõzhet.
Megdermedt a táj merre csak szem ellát,
hólepel fedi a halott hõsök arcát...

• Refrén 2x

Jeges szél fúj a fegyverzaj elült már.
A kéz lehullt s az élet lassan elszáll.
Bealkonyul a sötétség erõsebb,
elszabadult s éj lepi a földet...

• És a hó csak hull - megfagy a föld és a szív.
  És a hó csak hull - arcodra dermed a kín.
  És a hó csak hull - ez gyõz le nem az ellenség.
  És a hó csak hull - belevesz álom és reménység...
  És a hó csak hull - megfagy a föld és a szív.
  És a hó csak hull - arcodra dermed a kín.
  És a hó csak hull - ez gyõz le nem az ellenség.
  És a hó csak hull - belevesz álom és reménység...
  Belevesz álom és reménység...belevesz álom és reménység...