Hetedhét országban pásztortüzek égnek küldöttei vagyunk hét magyar vezérnek ajándékot hoztunk, mely száz kinccsel felér fényes a sörénye a szõre hófehér

régi regét mondok, szálljon messze tájra aki nem hisz benne az járjon utána cserébe kérünk tarisznyánkba földet gyöngyharmatos rétrõl, fûszálakat, zöldet kulacsunk merítsd meg haragos Dunába utunk kisérjen Istenek áldása

régi regét mondok, szálljon messze tájra aki nem hisz benne az járjon utána hét nap telt el aztán és eljöttek újra nagyúr elé álltak fertályóra múlva paripáért adtad, ezt a szép országot szedd a sátorfád, sorsodnak adj számot szolgák azt a lovat menten agyonüssék aranyos fékét mezõre kivessék azüstös nyergét sebes vízbe dobják így dúlt-fúlt a herceg érti már a nyitját mi kárunk lesz abból, krónikák megírják fehér lónak vérét majd kutyáink isszák míves arany fékét megtaláljuk és az ezüst nyerget vízbõl kihalásszuk