Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Nemzeti lobogónk
 
Menü
 
Történelmünk
 
Olvasmányok
 
Óra
 
Friss hírek
 
Számláló
Indulás: 2006-01-07
 
Isten hozott!
látotagó olvassa a lapot.
 
Íratkozz fel a hírlevélre!
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Fergeteg hava
2023. Június
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Időjárás csonka országunkban
Magyarország időjárása
A részletekért klikk a képre.
 
A magyar nyelvről

A MAGYAR NYELVRŐL

A MAGYAR NYELVRŐL
Minden nemzetnek fő kincse a nyelve
Bármit elveszíthet, visszaszerezheti,
De ha nyelvét elveszti,
Isten se adja vissza többé."
Gárdonyi Géza

1871:
BUDENZ JÓZSEF csak az északi turánok szavaival egyezőket tekintette ősmagyar szavaknak és a sohasem létező népet és nyelvet finnugornak nevezte el. Azt állította, hogy "A szószegény nyelvet beszélő vad barbár nép... - kényszerűségből rengeteg olyan szót vett át, amelynek értelme, fogalma a honfoglalók előtt ismeretlen volt ... a törököktől, perzsáktól és főleg a szlávoktól.

1880:
ARANY JÁNOS "Az orthológusokra" c. ironikus versében írja a nyelvészkedők céltudatos koholmányairól:
Kisütik, hogy a magyar nyelv
Nincs, nem is lesz, nem is volt
Ami új van benne mind rossz
Ami régi, az meg tót.

1882:
VÁMBÉRY ÁRMIN szerint a magyar nyelv török-tatár eredetű, ugor hatással. Szókincsének körülbelül kétharmada szoros összeköttetésben áll a török szókinccsel, s ez félreérthetetlenül azt bizonyítja, hogy a magyar szókincs közelebbi és nagyobb rokonságban van a török-tatár, mint a finnugor szókinccsel.

1883:
HUNFALVY PÁL a Vámbérytől megállapított nyelvrokonságot "szellemi betyárságnak" nevezte.

1942:
N. ZSUFFA SÁNDOR A Budenz féle tévedésekhez hasonló dőreségeket azért kellett kitalálni és hirdetni, hogy a megdönthetetlen történelmi és nyelvészeti igazságok tagadhatók legyenek.

A bűvészkedések révén megszületett nyelvészeti hazugságok olyan történelmi tényekké váltak, amelyek szerint...

1953:
MOLNÁR ERIK: "A magyar nyelvtudomány kétséget kizáróan megállapította, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek rendszerébe tartozik."

1958:
A "LIBRE BELGIQUE" c. lap közölte, hogy a Finn Kultuszminisztérium új ügyosztályt alapított, amelynek feladata az is, hogy a finn népről és a finn történelemről a valótlanságok ne terjedjenek el. Ennek az ügyosztálynak Belgiumban a legelső dolga volt, hogy kérte a Belga Közoktatásügyi Minisztériumot, hogy a " FINN-MAGYAR ROKONSÁG ELMÉLETÉ"- t töröljék, mert ők - a finnek - tagadják, hogy valami közük lenne a "MONGOLOID MAGYAROK"- hoz.

1962:
HAJDU PÉTER: "A finnugor ősnyelvet nem ismerjük, semmiféle írott emlékkel - erre vonatkozólag - nem rendelkezünk és csak az áll módunkban, hogy a nyelvtudomány eredményeit felhasználva megpróbálunk rekonstruálni egy hipotetikus finnugor alapnyelvi szöveget."

EZEKKEL SZEMBEN MIT MONDANAK NYELVÜNKRŐL A KÜLFÖLDIEK?

1480:
MARCIO GALEOTTI, a Mátyás udvarába szakadt tudós humanista csodálkozva jegyzi meg: "A magyarok, akár urak, akár parasztok, mindnyájan egyazon szavakkal élnek."

1609:
POLANUS AMANDUS, a Baselben élő kései humanista írja szenczi Molnár Albertnek nyelvtana megjelenésekor "Akadtak, akik kétségbevonták, hogy a zabolátlan magyar nyelvet nyelvtani szabályokba lehetne foglalni. Te azonban kiváló munkáddal alaposan megcáfoltad őket."

1790:
JOHANN GOTTFRIED HERDER elismeri, hogy nagy kincs a magyar nyelv. "Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke."

1817:
GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt, többek között kitűnően magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort.

Ő mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: "Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar!

Az új magyar költők versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövő történetét és a költői géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat.
Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában." Mezzofanti bíboros 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.

1820:
JAKAB GRIMM, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette, hogy a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.

1830:
SIR JOHN BOWRING, a hazánkat fölkereső angol utazó és irodalmár, aki magyar írók és költők műveiből angol nyelven antológiát adott ki, megállapította, hogy:

A magyar nyelv eredete messzire megy vissza. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkben alakult ki, amikor a legtöbb most élő európai nyelv nem is létezett. Önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis is, az erő, a hangzatok hajlékonyságával... a magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek...

Ez a nyelv a nemzeti önállóságnak, a szellemi függetlenségnek legrégibb és legfényesebb emléke...

A régi egyiptomi templomok egyetlen kőből készült padozatait sem tudjuk megmagyarázni, honnan, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömböket. Miként szállították el, vagy emelték föl a templom tetejét. A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény.

1840:
WILHELM SCHOTT kiváló német tudós: A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy előre nem is sejthető fejlődés csírái rejtőznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója van. Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velős rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengő rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengő hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a tapasztalat is igazolja, a költészet minden ágára.

1840:
N. ERBESBERG világhírű bécsi tanár: "Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot."

1848:
N. SIMPSON "Levelek a Duna mellől" cikksorozatában így számol be a márciusi napok mámoros hangulatából a magyar nyelvről: "A magyar nyelv költői, gazdag, hangulatos... tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemű költői célra alkalmatos, bátor, s mégis gyöngéd összhangzatos, dallamos és kifejezése tiszta."

1927:
JULES ROMAINS, korunk egyik legnagyobb francia költőjének szavai, amikor meglátogatta Magyarországot: "Mivel a magyar nyelvet nem értettem, minden erőmmel azon iparkodtam, hogy megérezzem. Úgy éreztem, hogy csupa erő. Nem ismerek ehhez fogható férfias nyelvet. Szenvedelmesen férfias."

A MAGYAR NYELV EREDETÉRŐL

1825:
BERZSENYI DÁNIEL "Régóta gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekből lehet származtatni.

1835:
HENRY C. RAWLINSON angol katonatiszt - görög-latin, perzsa, arab nyelvet tanult orientalista - elkezdte másolni a Behistun-i sziklafalra vésett Darius emlékmű háromnyelvű szövegét.

1850:
BONAY JÁCINT (püspök), aki a szabadságharcot mint tábori pap szolgálta, ezért külföldre kényszerült, - Londonban székely rovásírás és magyar nyelv ismertetésével segített Rawlinsonnak a sziklafal 2. helyén lévő sumír feliratok megfejtésében.

1850:
EDWARD HINKS, zseniális ír orientalista elméleti alapokból kiindulva rámutatott a sumír nyelv szükségszerű létezésére.

1852:
EDWARD NORRIS kutató lefordította a Rawlinsontól kapott Behistun-I sziklafalról másolt szövegrészt és azt felolvasta a Roy. Asiatic Soc. előtt. Ebben kimondja, hogy: "A nyelveknek az a külön osztálya, amelyhez e nyelvet hasonlítanám, az, amelyet főleg Ugornak neveznek s önmagában foglalja a magyart..."

1853:
H. C. RAWLINSON a sumírok létezését igazoló tárgyi bizonyítékokat talált. Agyagtáblákon és feliratos téglákon felfedezi a sumír írást és nyelvet, amelyet széles értelemben szkítának nevez. Azonosítja a sumírok városait és lakóhelyeit Mezopotámia déli részén. Megállapította, hogy a legrégibb ékiratok szkíta nyelven íródtak.

1854:
JULIUS OPPERT, hamburgi születésű francia tudós a Fresnel vezetése alatt álló expedícióval ásott Mezopotámiában 1851 és 1854 között. Babilonból Prof. Spiegelhez írt és közzétett levelében írja: "A most megtalált szótagírás szkíta."

1855:
Mezopotámia őstelepes népét sumírnak nevezte el.

1856:
Rendszerezi az ismert ékírásokat és megállapítja, hogy azok mindegyike az első képírásból fejlődött ki, amely egy szkíta jellegű nép találmánya.

1857:
MÁTYÁS FLÓRIÁN nyelvész, az MTA tagja, aki levelezésben állt Opperttal, írja: "Én Oppertől nyerém a szavaknak sok kincseit és hívám fel figyelmét, hogy mennyire hasonlítanak a magyar ősi nyelvezet szavaihoz."

1860:
JULIUS OPPERT nyomatékosan rámutatott arra, hogy a sumír nyelv rokonságban van a magyarral.

1860:
A német nyelvészek és tanárok kieli nagygyűlésén kijelentette: Mezopotámia turáni őslakóinak egyetlen helyes megnevezése sumir."

1870:
ARCHIBALD H. SAYCE, oxfordi orientalista professzor megfejti az első egynyelvű sumír szöveget, és annak nyelvtani elemzését is adja. Szerteágazó nyelvészeti összehasonlítást végez. Ennek folyamán teljes turáni népcsoportok nyelveinek a sumírral való rokonságát vizsgálja. Legközelebbi összefüggéseket a magyar és baszk nyelvvel talált. Eljött Magyarországra, hogy megtanuljon magyarul. Ő is a magyart tartotta a leghasznosabb segédeszköznek a sumír nyelv olvasásához.

1870:
FRANCOIS C. LENORMANT, a bámulatos tehetségű francia nyelvész kimutatta: "A sumír nyelv nemcsak szóállagában, hanem szerkezetében is turáni nyelv."

Alapossága legjobban kitűnik a magyar hangtörténet mélyreható tanulmányozásából, amelyhez nyelvemlékeinket így a "Halotti beszéd"-et, a "Margit legendá"-t és a "Huszita Magyar Bibliá"-t is felhasználta.

1873:
Rendszerezi és összeállítja az első teljes sumír nyelvtant. Ugyancsak elvégzi a sumír és az ural-altáji nyelvek nyelvtanának és szókincsének részletes összehasonlítását, bizonyítva rokonságukat.

1873:
EDUARD SAYOUS francia történész sumír nyelvelemzései megerősítik Lenormant összehasonlító megállapításait.1869-ben és 1896-ban járt Magyarországon, megtanult magyarul. Munkássága elismerésenként tagja volt az irodalmi Kisfaludy Társaságnak.

1875:
FRANCOIS C. LENORMANT határozottan hirdette, hogy az "írásfeltalálók nyelve" a magyarhoz áll legközelebb, ezért a magyar nyelv tökéletesebb elsajátítása céljából Magyarországra utazott. "A káldeaiak ősi nyelve és a turáni nyelvek" c. könyvében a hangtantól kezdve a főnévragozásig majdnem teljesen a magyar nyelv szerkezetére, logikájára és kiejtés módjára támaszkodva folytatta a sumír és turáni nyelvek összehasonlítását. A magyar hangzóhasonlítás törvényszerűségét megállapította a sumírban is.

1875:
HEINRICH GELZER svájci nyelvész "Das Ausland"-ban megjelent cikkében megállapítja, hogy a sumír főnév- és igeragozás alakjai olyanok, mint az agglutináló turáni nyelveké.

1875:
OSCAR PESCHEL, német etnográfus, lipcsei egyetemi tanár írja: "Úr városában találták ki a legrégibb ékírást az úgynevezett sumír-akkád írást. Ezt az ősnépet turánnak nevezik.

1876:
DOPHUS RUGE német tudós a "Die Turanier in Chaldäe" c. művében megállapította, hogy a "sumírokkal most, íme, a turániak között egy elsőrangú kultúrnép tűnt fel."

1879:
TORMA ZSÓFIA kutató régész - Rómer Flóris ösztönzésére 1875-ben kezdett ásatásai folyamán a Maros- menti Tordoson és környékén 10.387 db-ból álló sumír jellegű leletre bukkant. A kb. 4500 éves cseréptöredékeken közös 4 ősi székely rovásjelet talált.

Utalt a tordosi jelek és az asszír - babiloni írásbeliség kapcsolatának lehetőségére. Arra a meggyőződésre jutott, hogy Babilon ős népe a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép.

1881:
ERNEST de SARZEC francia kutató felfedezi Lagas-t az első sumír várost, ahol az ásatásokból 40.000 ékírásos agyagtábla került felszínre.

1883:
dr. HALÁSZ ÁGOSTON kassai püspök "Legújabb ősnyelv" című dolgozatában világosan vezeti az emberi civilizáció terjedésének vonalát a sumír eredetitől az asszíron át a hettitához, majd a göröghöz. Befejezésként állítja, hogy az emberi nem polgárosultságának első úttörői a magyarokkal azonos nép-fajhoz tartozó sumírok voltak.

1887:
dr. GIESSWEIN SÁNDOR kanonok, nyelvész. A sumír-magyar rokonság bizonyítására - az embertani érvek mellett - alapos nyelvtani összehasonlítást végzett.

1. Kimutatta a sumír személyes névmások és a magyar tárgyas igeragozás személyragjainak egyezését.
2. Mindkét nyelv agglutinuálisan ragozó.
3. A viszonyragok és képzők a sumírban ugyanúgy mint az ural-altáji nyelvekben, elkopott főnevek.
4. Rokon vonása a sumír és az ural-altáji nyelveknek, hogy egyszerű ragokkal ki tudja fejezni a névszó viszonyait.
5. Közös jellemzője e nyelveknek a birtokrag használata, amelyekhez további viszonyragok illeszthetők.
6. Világosan levezethető több magyar és sumír birtokrag közeli rokonsága.

1896:
dr. K. A. HERMANN észt kutató Rigában, az orosz régészek kongresszusán tartott előadásában mondta: "A törvényszerűségek és azonosságok alapján az a véleményem, hogy a sumír nyelv rokona az ural-altájinak."

1900:
dr. FERENCZY GYULA egyetemi tanár "A szumirok nemzetiségi és nyelvi hovatartozása" c. művéből idézve: "A rendelkezésre álló bizonyosságok nem hagynak fenn kétséget arra nézve, hogy a szumirokat a turáni népek egy ősi ágának tartsuk."

1913:
GALGÓCZY JÁNOS nyelvész rámutatott arra, hogy a magyarhoz hasonlóan a sumírban is megvan a különleges alanyi és tárgyi kettős igeragozás.

1916:
dr. VARGA ZSIGMOND, 14 nyelven beszélő és író egyetemi tanár "Ötezer év távlatából" c. műve alapján.

1920:
-ban a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA elismerte a sumír és az uralaltáji nyelvek azonosságát.

1926:

dr. ACZÉL JÓZSEF kutató nyelvész, "SZITTYA-GÖRÖG EREDETÜNK" c. művében megállapítja, hogy

1. "grammatikánk és háromezer tőszavunk egyezik a hellén-göröggel"
2. "a székely-szittya és Ó hellén írás azonos"
3. A szavak egy részének leírása is meglepően hasonló (jobbról-balra olvasandók)
Egyedülálló nyelvi jelenség az egész világon, hogy szabályszerű hexameter formában verset a klasszikus ógörög és latin nyelven kívül csak magyar nyelven lehet írni. "Néhány népdalunk melódiája oly régi, hogy azokat már a szittyák is dalolhatták a "muszikosz" zenéje kíséretében."

1932:
CLEMENT EDGAR német nyelvészt annyira meglepte a neki ismeretlen nyelv zenéje, hogy megtanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv szinte megdöbbentő mágikus erejű, mély lelkiséget tükröz és csak a legmagasabb rendű, legfejlettebb - különösen a régi klasszikus nyelvek - foghatók hozzá.

1939:
BÁRCZY GÉZA egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Felfedezte és bizonyította az ötezer éves helyhatározói sumír ragoknak a magyar nyelvben való azonos létezését.

1940:
SIR LEONARD WOOLEY angol régész, nyelvész, kiásta Ur Chaldeorum sumír várost. A több mint 400.000 cseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot. Glossariumok készültek, köztük, a római Institutum Biblicum nagy 6 kötetes "Sumerisches Lexicon"-ja kb. 4000 szó megfejtésével.

1943:
HÓMAN BÁLINT történész: "A sumírok nyelve mai ismereteink szerint jáfetita kaukázusi nyelvcsaládba tartozik. A magyar nyelv kaukázusi és ismeretlen eredetűnek mondott ősi szavaink elemzésénél tehát a jövőben nem szabad figyelmen kívül hagynunk a sumír és hutti-huri nyelvemlékeket."

1948:
RENÉ LABAT, a Párizsi L'Ecole des Hautes-Études tanulmányi igazgatója, hallgatói részére sorszámmal rendezett sumír ékjel szótárt állított össze.

1953:
P. ANTON DEIMEL S. J. a római Institutum Biblicum igazgatója, a Sumerisches Lexicon szerzője kijelenti dr. Bobula Idához írt levelében: "A legkisebb aggályom sincs a magyar-sumír rokonság elfogadására."

1962:
ORBÁN ÁRPÁD KUTATÓ - a dr. Aczél József által bevezetett valószínűségi számításra alapozott - a nyelvfejlődést figyelembe vevő kormeghatározó szórokonítási rendszert fejlesztette ki.

1963:
dr. PADÁNYI VIKTOR történész, a DENTUMAGYARIA c. művében a sumír-magyar szókincs fonetikai és tartalmi vizsgálata alapján megállapítja, hogy: "A sumír és a magyar nyelv szelleme, szerkezete és nyelvtana olyan mértékben egyeznek egymással, amilyen mértékben mind a ketten különböznek más nyelvektől."

1966:
HARMATTA JÁNOS akadémikus, írástörténész megállapította, hogy az 1961-ben N. Vlassa Kolozsvári régész által Tatárlakán feltárt gödörben talált 1 db kör és egy téglalap alakú rajzos agyagtáblák jelei a sumír piktogramokkal összehasonlítás segítségével minden nehézség nélkül értelmezhetők.

1968:
dr. ZAKAR ANDRÁS nyelvészeti és művelődéstörténeti kutató a nyelvfejlődési időmeghatározás alapján kimutatta, hogy a magyar nyelvben ötezer év múltán is 100 szóból 63 sumír és 12 akkád. Ez pedig nemcsak rokoniság, hanem egyenesen leszármazást mutat. A legújabb tudományos módszerek azt igazolják, hogy a sumír-magyar nyelvvizsgálatok biztos történeti, régészeti stb. alapon állnak.

1970:
dr. BOBULA IDA bölcsész, történész, hét nyelven tökéletesen beszélő kutató, a "Sumír rokonság" és "A Magyar Nemzet Eredete" - meggyőző erejű - könyve után megjelent KÉTEZER MAGYAR NÉV SUMÍR EREDETE c. művében bemutatja, hogy a magyar nevek nagy része érthetővé válik a sumír szótár segítségével.

Elemzéseire támaszkodva kimondja, hogy "a honfoglalók magukkal hozták a sumírból fejlődött szittya nyelvet."

1976:
MAGYAR ADORJÁN: "A legtöbb európai nép csak kereszténységre térése után tanult meg írni-olvasni, míg a magyarság saját rovás írását csak a kereszténységre térése után kezdte elhagyni (mert)... az Egyház ezt a pogányság maradványaként kezelte."

1976:
dr. NOVOTNY ELEMÉR kutató nyelvész "Sumír Nyelv - Magyar Nyelv" c., Svájcban 1976-ban megjelent könyvében meggyőző erővel bizonyítja, hogy a sumír szókincs jelentős része megegyezik a magyarral. Bemutatja, hogy René Labat ékjeltáblázatában 13 sumír jel azonosítható és értelmezhető a székely rovásírás betűivel.

1976:
dr. OSETZKY DÉNES, kutató (mérnök) arra a következtetésre jutott, hogy "Amennyiben a szumérfajta elemek megjelenése a magyar nyelvben népi csatlakozásnak folyamodványa, akkor e hatások közvetítője csak egy olyan csoport lehetett, amely embertanilag beleillik a honfoglaló magyarság fajképébe.

1976:
dr. BADINY JÓS FERENC egyetemi tanár megállapította, hogy "A szumír ékjelkészlet kb. 4800 és ebben nincsenek benne az összetett ékjelekből alkotott szavak." A SUMÍR-MAGYAR egynyelvűséget 6000 éves ékirattábla ismertetésével bizonyította.

Magyarázatot adott arra (...) hogy HUN-GAR nevünk - éppúgy, mint az ázsiai HUN név is - éppen 5000 éve ismeretes és a ma SUMIR-nak nevezett MAH-GAR társadalom nyelvét is így nevezte."

1977:
CSŐKE SÁNDOR kitűnő nyelvész végkövetkeztetése szerint: A MAGYAR NYELV

a) önmagából eredő ősnyelv
b) szerkezeti rendszere elemeivel együtt magyar
c) szókincsének 95%-a magyar eredetű.

1977:
dr. GOSZTONYI KÁLMÁN a párizsi Saint-Michel Kollégium v. tanára, francia állami támogatással kiadott "Összehasonlító szumír nyelvtan" c. - tudományos alapossággal írt - művében kimutatja, hogy 53 sumír nyelvtani sajátosságból 51 egyezik a magyarral.

Pl.
a) A jelző egyes számban - a jelzett főnév többes számban van (jó emberek).
b) A kérdő névmások és a számjegyek kaphatnak birtokos ragot (mi-d van?; az én tíz-em),
c) Egyes és többes számot is jelenthet a megnevezés (kéz, juh).
d) Ugyanaz a szó képviselheti mindkét nemet (ember, gyermek, testvér).
e) A független igék egymagukban alkothatnak mondatot (fáj-ni; fáz-ni).

A nyelvtani részen kívül bemutat a prof. Labat által összeállított jegyzékből - az Orbán Árpád új kormeghatározó módszerével vizsgált - 93 sumír szót.

1980:
dr. OLÁH BÉLA magánkutató "Édes Magyar Nyelvünk Szumír Eredete" c. könyvében megállapítja a következő azonosságokat:

1. A magyar magánhangzók és mássalhangzók állománya teljesen azonos a szumírral.
2. Magánhangzó illeszkedés van mindkét nyelvben.
3. A szavak nem kezdődnek két mássalhangzóval.
4. A két nyelvrendszer azonos: agglutináló, azaz RAGOZÓ.
5. Nem különböztet meg nemeket.

A magyar igeragozás a szumír tökéletesített formája.

1988:
FORRAI SÁNDOR tanár, írásszakértő a Kolozsvári Múzeumban lévő 11.000 db-ból álló gyűjteményben a cseréptöredékeken - a Torma Zsófia által felismert 4 ősi székely rovásjelen kívül még további 8 betűt azonosított. Megállapította, hogy a Tatárlakán 1961-ben (N. Vlassa) talált, négy részre osztott agyagkorong tíz képjele közül a magyar rovásírás 6 betűjele tisztán felismerhető, kettővel pedig szoros kapcsolatban van.

A magyar rovásírás eredetét a kb. 3500 éves rovásokra vezeti vissza, utalva a mezopotámiai írásokkal való összefüggésekre. Nem véletlen, hogy a képírásokból kialakult, lineáris betűírás rovásírásként, mint a magyar nép íráskultúrája, máig is fennmaradt, annak ellenére, hogy immár 1000 éve történt a 34 jelű rovásunkról a kettős mássalhangzók kifejezését nehezítő 24 betűs latin írásra való áttérés.

1989:
dr. ERDÉLYI ISTVÁN régész "Sumér rokonság" c. könyvében írja: "...egyetemeink tanszékein legyen képviselője az assyrológiának is, amelynek szakkörébe a szumír kutatás is tartozik."

1990:
dr. MAKKAY JÁNOS régész "A TARTARIAI LELETEK" c. tanulmánykötetében megállapítja "... az értelmezési és fordítási kísérletek önmagukban is a Dzsemet Naszr-írással való valamilyen kapcsolatot igazolják.

***

FORRÁSMŰVEK

1. dr. ACZÉL JÓZSEF: Szittya-görög eredetünk (1927)
2. BADINY JÓS FERENC: Mah-Gar a magyar (1976)
3. BERZSENYI DÁNIEL: A magyar nyelv eredetiségéről (1825)
4. dr. BOBULA IDA: A sumír-magyar rokonság kérdése (1961)
5. dr. BOBULA IDA: Kétezer magyar név sumír eredete. (1970)
6. CSOBÁNCI ELEMÉR: Magyar nyelv és ősmagyar írás
7. ERDÉLYI ISTVÁN: Sumér rokonság? (1989)
8. dr. ÉRDY MIKLÓS: A sumír-ural-altáji magyar rokonság kutatásának története (1974)
9. FORRAI SÁNDOR: Az írás bölcsője és a magyar rovásírás (1988)
10. dr. GOSZTONYI KÁLMÁN: Összehasonlító szumér nyelvtan (1977)
11. HAJDÚ PÉTER: Finnugor népek és nyelvek (1962)
12. KOMORÓCZY GÉZA: Sumér a magyar? (1976)
13. LOTZ JÁNOS: Mit mondanak nyelvünkről a külföldiek? (1931)
14. RENÉ LABAT: A sumér és akkád ékjelekről (1976)
15. MAGYAR ADORJÁN: A magyar nyelv
16. MAKKAY JÁNOS: A tartarai leletek (1990)
17. MOLNÁR ERIK: A magyar nép őstörténete (1953)
18. dr. NOVOTNY ELEMÉR: Szumír nyelv - magyar nyelv (1976)
19. dr. OLÁH BÉLA: Édes magyar nyelvünk szumír eredete (1980)
20. dr. OSETZKY DÉNES: A szumér-magyar származású elmélet esélyei (1976)
21. PADÁNYI VIKTOR: Dentumagyaria (1963)
22. RADICS GÉZA: Eredetünk és őshazánk (1988)
23. SZILI ISTVÁN: A finnugor őstörténetírás hiányosságairól (1977)
24. dr. ZAKAR ANDRÁS: A sumér nyelvről (1975)
25. N. ZSUFFA SÁNDOR: A magyar nyelv nyelvrokonságai (1942)

Oldal tetejére

 
Mindent vissza!!!!
 
Szent Korona rádió

Katt ide a hallgat᳨oz (Winamp)Katt ide a hallgat᳨oz (Windows Media)

 
Linkek
 
Társoldalak
 
Balázs oldala

 

 
Társalgó

 
Filmek
 
Életrajzok és versek
 
Koncertek
 
Kuruc.info

 

 
Névnap

 

 

A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77